A fűszerkert növényeinek tápanyagellátása

A fűszerkertünk művelése, gondozása során különleges figyelmet kell környezetünk védelmére fordítanunk. Olyan trágyaféleségeket, szükség esetén növényvédő szereket használjunk, melyek természetes eredetűek, nem ártanak a talajnak, az ózonrétegnek, és a növényeket fogyasztó embereknek.

A fűszerkertben általában egyéves és évelő növények termesztünk. Növekedésük során a talajból mindkét csoport növényei egyaránt sok tápanyagot vonnak ki, ami végső soron megzavarhatja a talaj természetes összetételét. A jó minőségű, tápanyagokban gazdag talaj fűszerkertészkedésünk alapja, ezért a rendszeres tápanyag-utánpótlásról feltétlenül gondoskodnunk kell.

A talaj az őskőzetekből millió évekig tartó mállási folyamatok eredményeként jött létre. Szervetlen és szerves összetételű részekből áll. A szervetlen alkotórészek különböző szemcseméretű felaprózott kőzetrészecskék, a szerves anyagok pedig a bomlás különböző stádiumaiban levő növényi és állati maradványok.
A talaj alkotórészeihez soroljuk még a vizet és a levegőt is.
A fizikai mállás útján keletkezett különböző méretű homok- és iszapszemcsék, a kémiai málláskor létrejött agyagrészecskék, és a növényi és állati maradványok bomlásakor keletkezett humusz a vízzel és a levegővel talajjá egyesülnek.
A talaj nemcsak holt anyagokból áll; élő szervezetek (mikroorganizmusok, baktériumok, algák, gombák, illetve magasabb rendű állatok, mint például gyűrűsférgek, rovarok) milliárdjait is magában foglalja. Ezek a talajban levő élőlények teszik a tápanyagokat a növények számára felvehetővé, és közben lazítják, levegőztetik a talajt.
Mindezek alapján a talajt állandó változásban levő élő szervezetnek tekintjük.

A talajművelés során nagy gondot kell fordítanunk a talajélet ápolására.

Tápanyagok utánpótlásakor a műtrágyák használata nem szerencsés, mert ezek károsan befolyásolják a talajéletet, ártanak a növényeket fogyasztó emberek egészségének. Az a helyes megoldás, ha a talaj termőképességének fenntartását vagy fokozását természetes anyagokkal - mint amilyen az érett istállótrágya és a komposzt – biztosítjuk.

Az istállótrágya beszerzése sok helyen nehézkes, a komposztkészítés viszont minden házikertben megoldható.

A komposzt növényi hulladékokból érlelés útján nyert trágya. Növényi hulladék minden házikertben és háztartásban keletkezik, kár lenne veszni hagyni, hiszen érlelése során értékes anyagot nyerhetünk, amit a talajba juttatva életteret biztosítunk a talajban élő baktériumoknak és gombáknak, lazítjuk a talajt, elősegítjük a morzsalékos talajszerkezet kialakulását illetve fenntartását, a növények jobb gyökérfejlődését.


Komposztkészítés
A komposzt növényi eredetű szerves anyagok egy fajta bomlási folyamatának eredménye. A komposztkészítés alapvetően e folyamat feltételeinek biztosítását jelenti. Ezek a feltételek: levegő, nitrogén, mész és megfelelő baktériumok jelenléte.

Levegő
A levegő jelenléte a lebontást végző baktériumok életfeltétele. Bomlás természetesen levegőtlen körülmények között is végbemegy – levegőt nem igénylő baktériumok munkájával – de ez egy bűzös, rothadási folyamat, melynek végeredménye a mi szempontunkból értéktelen, használhatatlan.
A levegő egyenletes biztosítása miatt a komposztálandó anyagot keverve helyezzük el; az apróbb növényi részeket (például fűnyiradék) rostosabb (aprított szárrészek, feldarabolt nagyobb gyomok) anyagokkal keverjük.

Nitrogén
Szintén a baktériumok tevékenységéhez (elszaporodásához) szükséges. A szükséges mennyiséget nitrogéntartalmú anyagok hozzáadásával biztosítjuk. Ilyen anyag például a baromfitrágya vagy az érett lótrágya is. Megfelelő a friss komposzt is. Ilyen anyagok hiányában jól használhatók a különböző komposztadalékok (úgynevezett starterek): Phito-horm, algakészítmények – Alginit. Ezek az anyagok gazdaboltokban vagy nagyobb kertészeti árudákban megvásárolhatók.
Ezeket az anyagokat minden 30 centiméteres komposzt-nyersanyag rétegre vékonyan szórva helyezzük el.

Mész
Mész jelenlétében a komposzt savanyú kémhatása csökken, a humifikáló baktériumok erőteljesebben működnek, gyorsabb lesz a bomlás. A háztartási boltokban (kis kiszerelésben) is kapható, habarcskészítésre használt por alakú mészhidrát a komposzt meszezésére is megfelel.
Kiszórása a starterhez hasonlóan, annál valamivel vastagabb rétegben történik.
A meszezés egyébként el is maradhat, ebben az esetben az érés hosszadalmasabb.

Baktériumok
A lebontást végző baktériumok a talajban élnek, a komposztba kerti talaj bekeverésével vagy a gyökerekre tapadt talaj révén kerülhetnek.

Komposztot a hagyományosan kialakult módszer mellett újabban gyorsított eljárással is készíthetünk.

Hagyományos komposztkészítéshez egyszerű, könnyen összerakható és szétszedhető berendezést használjunk. Ezek anyaga általában fa vagy műanyag. Lényeges, hogy alul nyitott legyen, az oldalfalak se legyenek teljesen zártak; a levegő a komposzt minden rétegéhez hozzájusson. Ilyen komposztálók a kereskedelem árukínálatában szerepelnek, de kis ügyességgel házilag is előállíthatók.

A komposztálók elhelyezéséhez biztosítsunk vízszintes felületet. Alulra durvább növényi részek - szalma, aprított vastagabb szárdarabok – kerüljenek. Az ilyen növényrészek nem tömődnek össze, a levegőellátás így biztosított. Erre kerülnek a kisebb, finomabb növényi részek.
A rétegek kialakítása és az adalékanyagok elhelyezése az előzőekben leírtak szerint történjen.

Figyeljünk arra, hogy a komposztba a növényekkel együtt gyommagvak ne jussanak be.
A komposztba konyhai ételhulladékok ne kerüljenek – romlást okozhatnak.
A komposzt tetejét a kiszáradás ellen takarással (például jutazsákkal) védjük.

Szükség esetén öntözzük meg, és időnként forgassuk át. Ez az átforgatás azt jelenti, hogy a komposztálót felülről elkezdjük lebontani, és mellette újra összerakni, miközben a komposztot az új berendezésbe fokozatosan átrakjuk.

5-6 hónapos érlelés után már sötét színű komposzttrágyát kapunk, melyben az eredeti összetevők még részben felismerhetők. Ez talajtakarásra, tápanyag-utánpótlásra már felhasználható. Prizmába rakva és egy évig tovább érlelve kapjuk a teljesen földdé érett komposztföldet, amely magvetéshez, gyökereztetéshez jól felhasználható.

A modern komposztálási eljárásoknál a bomlási folyamat igen gyorsan végbemegy, a keletkezett komposzt – nevezzük gyorskomposztnak – sötétbarna színű, szaga az erdei avaréra emlékeztet, könnyű, morzsalékos. Az anyagok szerkezete még részben felismerhető. A gyorskomposzt 6-8 hét alatt kész. Ugyancsak talajtakarásra és tápanyag-utánpótlásra használható fel.

A gyorskomposzt készítése drágább, mint a hagyományos eljárás. Az alapanyagokat – elsősorban a fás részeket – fel kell aprítani; ehhez megfelelő aprítógép szükséges.

Másrészt pedig a gyors lebomláshoz az erjedés során keletkező magas hőmérsékletet (70 °C) folyamatosan fenn kell tartani; erre a célra zárt, duplafalú komposztáló edényeket készítenek. A kereskedelemben mindkét berendezés kapható.
A magas hőmérséklet lehetővé teszi a szerves anyagok gyors bomlását, és közben a gyommagvak és kórokozó csírák egy része is elpusztul. Egyenletes a bomlás, a felső és a szélső részek nem száradnak ki, és túlnedvesedés sem következik be.

A komposztálás során különböző eredetű növényi anyagokat (fűnyiradék, rostosabb szárrészek, fás kerti hulladékok)használunk fel. A fű víz-és nitrogéntartalma magas, az összezúzott fás részek szárazabbak és nitrogénben szegények. Ezek az anyagok jól kiegészítik egymást, ezeket alaposan összekeverjük. Az összekeverést követi a starterral való beoltás (összekeverés), majd a komposztáló edénybe történő berakás.
Az erjedést ellenőrizzük; ha a komposztanyag nedvességtartalma nagyon lecsökkenne, öntözővízben oldott tápanyaggal a baktériumokat aktivizálni tudjuk. 2-3 hét után végezzünk egy átforgatást.
6-8 hét múlva kész a tápanyagban gazdag komposzt, mely jól használható a fűszerkert szerves tápanyaggal való folyamatos ellátására.

A komposzt kijuttatása többféle módon is történhet. Kijuttathatjuk ültetéskor, ilyenkor az ültetendő növény számára „fészket” készítünk, a komposztot ebbe helyezzük el. Kiszórhatjuk a kiültetett növények közé, majd sekélyen bekapáljuk. Használhatjuk talajtakarásra is, 5-7 cm vastag rétegben.

Miért jó a komposzt?
- Életteret biztosít a talajbaktériumoknak, gombáknak.
- Javítja a talaj vízgazdálkodását: megköti a nedvességet.
- Lazítja a talajt.
- Segíti a növények begyökeresedését.

Ha komposzttal rendszeresen ellátjuk a talajt, az termékenyebb lesz, szebben fejlődnek növényeink, eredményesebb lesz kerti tevékenységünk, szívesebben, nagyobb kedvvel dolgozunk