Magvásárlás külföldön - és a botanikai növénynevek

Ilyenkor, a magbeszerzés idején külföldön járva a kertészkedő ember rendszerint szerét ejti, hogy kertészeti árudában, nagyobb áruházak kertészeti részlegében tájékozódjon az ottani kínálatról. Nyelvismeret nélkül ez persze elég körülményes.

A magtasakon vagy árjegyzéken feltüntetett kép mellett nagy segítséget jelent, ha a botanikai név alapján az adott növényt azonosítani tudjuk, hiszen ez minden országban azonos, és az értékesítési tevékenység során is használatos. Jó, tehát, ha a beszerezni kívánt növények botanikai nevét ismerjük, vagy legalább előre felkészülünk, "puskát" készítünk.

Alaposabban tájékozódhatunk, ha nem csak a növény botanikai nevét ismerjük, hanem tisztában vagyunk a botanikai névadás néhány általános szabályával is.

Egy-egy növényfaj botanikai neve általában két szóból áll; az első szó a nemzetségnév (a nemzetség egy rendszertani egység, amelybe több, egymással rokonságban levő faj tartozik), a második név a fajnév.
Pl. a magyarul mézfűként említett növény botanikai elnevezése Stevia rebaudiana. Sok növénynél gyakorlatilag már az első név is elég az azonosításhoz (mint ahogy a példaként említett növény sztéviaként ismertebb, mint magyar nevén).

Sokan ismerik és szívesen használják a borsfüvet (borsikát, csombort), amely a Satureja nemzetségbe tartozik. Itt már gyakorlatilag sem elegendő a nemzetségnév használata, mert nem mindegy, hogy az egynyári vagy az évelő borsikára gondolunk, ugyanis az egynyári borsika Satureja hortensis, az évelő borsfű pedig Satureja montana.
Előfordulhat, hogy egy magtasakon a Satureja hortensis 'Pikanta' névvel találkozunk. Itt már három szó van; azonosításhoz az egynyári borsika már biztos, a harmadik szó pedig fajtanév, jelen esetben az egynyári borsikának egy aromában gazdagabb fajtája.
Előfordulhat, hogy a fajtanév feltüntetése az egyvesszős idézőjel nélkül történik.

A fajta emberi tevékenység, nemesítés eredménye. Fajon belüli különböző elváltozások természetes körülmények között is létrejöhetnek. Ennek rendszertani kategóriái az alfaj (subspecies -ssp.), változat (varietas - var.), alak (forma - f.).
Ilyen esetben a fajnév után fel kell tüntetni az eltérés rendszertani kategóriátját (rövidítve) és megnevezését is, pl. Artemisia dranunculus (francia tárkony); Artemisia dranunculus var. redowsky (orosz tárkony). Szóbeli közléskor nem rövidítünk.

Vannak ún. hibrid fajok, melyek két különböző faj kereszteződéséből jöttek létre, ezt a fajnév elé tett szorzójellel jelöljük, pl. Mentha × rotundifolia - almaillatú menta.

És végül: több magtasakon találkozhatunk az F1 jelöléssel. Ez a jelölés hibridfajtára utal, és az a fontos gyakorlati tudnivaló, hogy az ebből származó növényekből - bármennyire is megnyerték tetszésünket -, magot ezekből ne fogjunk. Nagy csalódás lenne az eredmény.